Irány az EVA!

A HVG végre kitett magáért és egy jó szakértőt kért fel a cikk megírására.

A cikk címe: Az adócsökkentés ára és akik hasznot húznak belőle

Akár 100 ezer céget is érinthet a Társasági adó 10%-ra történő csökkentése, szeptembertől – ha elfogadják a beterjesztett törvényjavaslatot –, de még valószínűbb, hogy július 1-jéig visszamenőleges hatállyal az 50 és 500 millió forint adóalap közötti cégeknek is csak 10 százalékos kulccsal kell a társasági adót megfizetniük. 

Nem is fejtegetném ezzel kapcsolatban az álláspontomat, mert a cikk jó, érdemes elolvasni. Amit minden esetben érdemes megfontolni, hogy a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódik-e költség, ami miatt egyáltalán szóba jöhet a társasági adózás alatt történő adófizetés.

Több szakértő is kifejtette véleményét, sőt még a 6 éve indult EVA Klubot -amely komoly vihart kavart adószakértői és APEH körökben - is felemlegették.

Az adószakértő a tevékenység piaci értéke után fizetendő járulék megfizetésére hívja fel a figyelmet, amivel véleménye szerint a cégbérlési konstrukció nem számol, de elfelejti megemlíteni, hogy az új tb-jogyszabályok az Alkotmánybíróság előtt vannak - nagy valószínűséggel bukásra ítéltetve - és az APEH is kimondta, hogy az EVA-sokra nem vonatkoznak ezen szabályok.

Továbbá a "szakértő"-nek úgy tűnik, hogy valamilyen háttérszerződésről van szó, amelyet nem lehet mindig nyilvánosságra hozni, hiszen a törvény azt mondja ki, hogy szavazati jogot biztosító részesedéssel kell rendelkezni, tehát kell a szavazati jog és a részesedés is.

Itt ismét hibádzik a gondolatmenet, mert a cégbérlő tulajdont, azaz részesedést, ezzel együtt szavazati jogot szerez a cégben és maga a társasági szerződés szabályozza a nyereség szétosztást. Semmilyen külön szerződésre nincs szükség.

Egy biztos, akit érdekel az EVA és a cégbérlés, annak javaslom elolvasni a cikket.

A cikkre érkezett megjegyzések is érdekesek és főleg reálisak!

Véleményetek, kérdéseiteket továbbra is mailen várom!

Felfüggesztettük blogunk működését a választások idejére és megvártuk, hogy lecsituljanak a kedélyek. 

Jól tettük!

Jó sok csatározás folyt az EVA körül, de az új kormány is belátta, hogy 180 Mrd Ft évente - egyre növekvő ütemben - befolyó adóbevételt nem kéne kockáztatni.

Baráti és könyvelői közösségben végeztünk egy kisebb közvéleménykutatást, amely alapján bizton állíthatjuk, hogy az EVA-sok több mint 80%-a az informatikai szektorból és mérnöki tevékenységet végzőkből tevődik össze.

Blogunk tematikáját továbbra is az EVA körül képzeljük el, de szívesen veszünk témajavaslatokat és kérdéseket az adooptimalizalo@gmail.com címre.

Közel 108.000 EVA-s vállalkozó van ma Magyarországon, akik közül majd 68.000-en Betéti Társaság és Korlátolt Felelősségű Társaság.

Az EVA hatálya alatt a Kft-k kettős könyvvitelt vezethetnek, melynek könyvelési díja a házipénztár szabályok 2009. évi szigorítása óta még költségesebbé vált, amennyiben a tulajdonosok évközben adózott pénzhez szeretnének jutni osztalékelőleg címén.

Az osztalék előleget Kft-k esetén taggyűlési, Bt-t esetén a tagok gyűlésének jegyzőkönyvével, azaz határozathozatallal és egy előzetes mérleg készítésével tudják kifizetni a tulajdonosok részére, amihez a cég könyvelőjének hathatós közreműködése is szükséges, ami pénzbe kerül.

Egy kettős könyvvitelt vezető EVA-s társas vállalkozás könyvelési díja 15-25.000 Ft + áfa között alakul minimálisan.

Kevesen tudják, hogy a Betéti Társaságok az EVA-ba történő bejelentkezéskor választhatják a bevételi nyilvántartás vezetését is, ami egy nagyon költséghatékony és kényelmes működtetést tesz lehetővé. A bevételi nyilvántartást választó Bt-knek nem kell mérleget készíteniük, csupán évente két adóbevallást kell beadniuk, egy EVA és egy Iparűzési adóbevallást.

Az évközi osztalékok fizetése az EVA adóelőleg megfizetését követően a társasági szerződésben szabályozottak szerint a tulajdonosok magán számlájára történő utalással megvalósítható. Nem kell előzetes mérleget készíteni, sőt még a házipénztár vezetési szabályok sem keserítik meg a tulajdonosok életét, mivel nincs házipénztára egy bevételi nyilvántartást vezető cégnek.

Egy hátránya azért mégis van a bevételi nyilvántartás választásának.
Amennyiben a társas vállalkozás az EVA-ba történő felvételekor a bevételi nyilvántartást választja, azonban rendelkezik az előző évek adózott (de osztalékként ki nem fizetett ) eredményével, azaz eredménytartalékkal, az eredménytartalék összege után 3 egymást követő évben meg kell fizetnie - a jelenleg 20%-os mértékű - osztalékadót, de a 14%-os egészségbiztosítási hozzájárulást (EHO) nem.

Mit nyerünk a bevételi nyilvántartás választásával?
- egyszerűbb működést
- akár 60-70%-kal kevesebb könyvelési díjat

Kérdéseiket az adooptimalizalas@gmail.com címen várjuk
 

2010. január 1-től bruttó 30% lett az EVA adó!
Mit is jelent ez a jelenlegi bérköltségek mellett? Jó vagy rossz ez nekünk?
(Az EVA indulásakor még 15% volt.)

Értékeljük, hogy mit is jelent mindez:
1. a bruttó árbevétel után kell megfizetni az EVA adót, költségeinket nem vehetjük figyelemben az adó megállapításakor
2. az EVA adó mentesít az ÁFA (bruttó számlaérték 20%-a), Társasági adó (adózás előtti eredmény 19%-a), Osztalékadó /forrásadó/ (az adózott és osztalékként kifizetett összeg 25%-a) végezetül az osztalék után fizetendő 14%-os Egészségbiztosítási hozzájárulás alól.

Lássuk egy példán keresztül, hogy mennyire előnyős az EVA azok számára, akik tevékenysége érdemi költséggel nem jár. Ilyenek a szellemi szabadfoglalkozásúak (mérnőkök, tanácsadók, informatikusok, ügyvédek).

Van bruttó 100.000 Ft bevételünk (költségeinket nem számoljuk el):

Fizetendő adónem             EVA esetén                           Társasági nyereségadó esetén
ÁFA                                  0,- Ft                                   20.000,- Ft
Társasági nyereségadó        0,- Ft                                   15.200,- Ft
Osztalék után fizetett adó    0,- Ft                                   16.200,- Ft
Egészségbizt. hozzájárulás   0,- Ft                                    9.072,- Ft
EVA adó                           30.000,- Ft                                   0,- Ft
_____________________________________________________________
Fizetett adó összesen:        30.000,- Ft                             60.472,- Ft
EVA-val adóelőny:                                   30.472,- Ft

Nem tettünk még említést az árbevétel után fizetendő Iparűzési adóról, ami EVA-sok esetén az aktuális Iparűzési adó mérték 50%-a, így az EVA adón (30%) kívül a bruttó árbevétel 1%-át kell (Budapesten) Iparűzési adóként fizetni.
EVA adózással így 100.000,- Ft bruttó bevételből adózás után marad 69.000 Ft, ami a nettó számlaérték (80.000 Ft) 86,25%-a AZAZ az össz adótartam EVA alatt 13,75%.

EVA alatt az éves maximum bruttó bevétel 25.000.000,- Ft, így egy EVA-s vállalkozásból a tulajdonosok 17.250.000,- Ft ADÓZOTT jövedelemre tehetnek szert.
Azonban semmi nem tiltja, hogy egy természetes személynek több EVA-s vállalkozása is lehessen, így az optimális adómérték mellett szerzett adózott jövedelem határa a csillagos ég.

Az EVA 2003. évi indulásakor hittünk ugyan a töretlen sikerében, de még minket is meglepett az, hogy ebből az adózási módból 2008-ban 166 milliárd, majd 2009-ben 170 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.

2009-ben a Pénzügyminisztérium 172,9 milliárd forintos várakozásától alig elmaradva tavaly 169,7 milliárd forint bevétel érkezett az egyszerűsített vállalkozói adóból.

A 2010. évre a költségvetés 182,6 milliárd forint EVA bevételt tervez, ami - figyelembe véve az EVA kulcs 25-ről 30 százalékra emelését – egyáltalán nem tűnik túlzottnak.

Az EVA indulása óta eltelt 7 évben összesen több, mint 800 milliárd forintot meghaladó EVA adó bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami mára már 100.000 vállalkozó tevékénységéhez kapcsolódik!

Szeretném már az elején leszögezni, hogy az EVA-t csak és kizárólag azoknak találták ki akiknek tevékenységükhöz kapcsolódóan nincs jelentős költségük (könyvelési és bankszámla vezetési díjon kívül). Egyszóval az úgynevezett szellemi szabadfoglalkozásúaknak, mint például a tanácsadóknak, informatikusoknak, mindazoknak akiknek nem kell vállalkozásukban embereket foglalkoztatni vagy jelentősebb anyag jellegű költséget elszámolni.

Az EVA 15%-os kulccsal indult, azaz a bruttó bevétel 15%-át kellett fizetni EVA adóként + a székhely szerint meghatározott iparűzési adó 50%-át. Mindezt 25%-os áfa kulcs mellett, így egy 10MFt-os bruttó bevétel után a partner 2MFt áfá-t visszaigényelt, miközben az EVA-s vállalkozó 1,5MFt EVA adót fizetett csak a magyar költségvetésbe. 
Gondolhatnánk, hogy mindezek után joggal támadta az Európai Unió a konstrukciót és Kovács László adóügyi biztossá történő kinevezésével csökkent jelentősen a nyomás az EVA-val szemben. Az EVA kezdeti 40MrdFt-os éves adóbevétele gyorsan 100MrdFt-ra nőtt, így fontos volt megtartani, azonban ehhez szükséges volt az EVA kulcs 25%-ra történő emelése is. 


2010-ben már az EVA-sok 30% EVA adót + az iparűzési adó 50%-át fizetik majd!

Az EVA adó milyen adókat is vált ki?
(kövessük az eszmefutattást 1MFt bruttó értéket véve alapul)
- az áfát, ami a bruttó számlaérték 20%-ka lenne (200.000 Ft)
- a társasági nyereségadót, amit a költséglevonások után fizetendő eredmény 19%-a (ha nincs lényegi költségünk a 800eFt nettó árbevétel 19%-a: 152.000 Ft)
- ha ki akarjuk fizetni (miért ne akarnánk) osztalékként az adózott eredményt (ami az 1MFt-os bruttó árbevételből levont áfa és társasági adó megfizetését követően 648 Ft), osztalékadót (25%) és egészségbiztosítási hozzájárulást (14%) kell fizetnünk (252.000 Ft)
Fizetünk még a nettó árbevétel után iparűzési adót is, ami Bp-en 2%, azaz 20.000 Ft.

Az összes adóteher megfizetését követően a bruttó 1.000.000,- Ft-ból marad 395.000,- Ft, amiből ki kell még fizetni az iparűzési adó 50%-át is (ami Budapesten 2%, így 1%-ot kell még fizetnünk).
Végül marad 385.000,- Ft adózott jövedelem, ami 61,6%-os adóterhet jelent a bruttó bevételre számolva.

Ha valaki EVA-val adózza le a fent levezetett 1MFt bruttó árbevételt a példában említett Budapesten, ahol 2% az iparűzési adó, melynek 50%-át kell megfizetnie EVA-sként + a 30% EVA adót, így összesen 31%-ot azaz 310.000 Ft-ot fizet.
 EVA alatt 1.000.000,- Ft bruttó bevételből marad 690.000,- Ft, ami 31%-os össz adóterhet jelent.

 Még ha figyelembe is vesszük, hogy nincs olyan vállalkozás aminek ne lenne a működésével kapcsolatban költsége (könyvelő és bankszámlavezetés költsége), az adóelőny 2-3MFt-os bruttó éves árbevétel esetén jelentős.

Összegezve: 
A fent ismertetett alapelvek teljesülése esetén, 2010-ben 30%-os EVA és 50%-os iparűzési adóteher mellett is megéri az EVA-t választani.

Az EVA minden év december 20-ig választható (egyéni vállalkozók és társas vállalkozások /bt, kft/ részére), amennyiben megfelel az EVA törvény előírásainak, melyek fő pontjai a következők:
- volt árbevétele a bejelentést megelőző adóévben és a bejelentés évében, amely bevétel nem lehet több mint 25MFt (2009-ben 26MFt)
- társas vállalkozás esetén nem csatlakozott új tag vagy tagok a vállalkozáshoz, akik szavazati vagy tulajdoni aránya nem haladta meg az 50%-ot
- bejelentés vagy az azt megelőző adóévben nem volt adótartozása.

Folytatásban:
Hogyan lehetsz EVAs?
EVAs cégek vásárlása.